Fenntarthatóságra nevelés, a fenntarthatóság tanulása - ÖKOISKOLA

fenntart1

 

Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó.

Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok.

Tanulj meg örvendezni nekik.

Igyekezz többet törődni azzal,

ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt,

az emberiség minden pusztításai mellett is.”

(Wass Albert)

 

A környezeti nevelés mint a fenntarthatóság pedagógiájának egyik eleme

 

A fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti nevelés kapcsolata sokrétű és történeti eredetű. Világszerte a környezeti nevelés gyakorlata és fogalma alakult ki korábban, és csak fokozatosan válik a fenntarthatóság pedagógiai rendszerének részévé. A környezeti nevelés fogalmi tisztázására irányuló oktatáskutatási erőfeszítések világszerte és hazánkban is összekapcsolódtak a környezetvédelem ügyének és társadalmi-politikai jelentőségének felértékelődésével.

A környezeti nevelés egyik legmeghatározóbb, sugárzó hatású dokumentuma a Tbiliszi Nyilatkozat, amely 1976-ban rögzítette a környezeti nevelés célját, területeit és módszereit.

"A környezeti nevelés tulajdonképpeni célja felkészíteni az embereket arra, hogy megértsék a természet komplexitását, és hogy az egyes országok ennek megfelelően alakítsák tevékenységüket és fejlesztési elképzeléseiket annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek a környezeti körülményekkel. Ilyen értelemben új távlatot kap az a szerte a világon tapasztalható erőfeszítés, amely az életkörülmények javítására irányul. A környezeti nevelés feladata továbbá annak a tudatosságnak a hangsúlyozása, hogy a modern világban a gazdasági, politikai és ökológiai tényezők összefüggenek egymással, és így fokozott felelősség terheli az egyes népeket, és szolidárisnak kell lenniük egymás iránt. Ez az előfeltétele annak, hogy globális méretekben megoldhassuk a súlyos környezeti problémákat. ... A környezeti nevelésnek holisztikusnak kell lennie, amely egyaránt vizsgálja a problémák ökológiai, társadalmi, kulturális és egyéb vonatkozásait. Ennek megfelelően eredendően interdiszciplináris kell hogy legyen. A vizsgált problémák ugyanakkor ismerősek kell, hogy legyenek a tanulók számára az otthoni környezetükből, a lakóközösségből vagy az országukból, mert csak így tudunk segíteni abban, hogy elsajátítsák azt a tudást és készséget, amelynek birtokában megoldhatják majd azokat. ... Ha sikerül a környezeti nevelésben megteremteni az interdiszciplináris szemléletet, és a nevelést közelebb lehet hozni a környezethez és az élethez, akkor a környezeti nevelés jelentős szerepet játszhat a nevelési rendszerek megújításában." Ugyanez a dokumentum a későbbiekben néhány tantervi sajátosságról és tanulásszervezési megfontolásról is ír: "A környezeti nevelés ne legyen csak egy tantárggyal több a tantervben, hanem be kell építeni a többi programba az összes tanuló számára, életkortól függetlenül. ... A cél elérni azt, hogy interdiszciplináris szemlélet váljon uralkodóvá, és az előzetes tantárgyi egyeztetések során kialakuljon egy gyakorlatias tanítási-tanulási modell, amely a környezeti problémák gyakorlati megoldására törekszik, illetve igyekszik erre a tanulókat felkészíteni azáltal, hogy hozzászoktatja őket a döntéshozatalhoz."

Az ökoiskola-program

A hazai ökoiskola-program sikerének stratégiai elemei:

  • A program fejlesztése kezdődjék kicsiben, reális léptékű projekttel; kezdetben nem kell bevonni valamennyi pedagógust és osztályt.
  • A fenntarthatóság pedagógiájával az oktatás javítására és a már meglévő környezeti és állampolgári nevelési folyamatokra kell összpontosítani.
  • Legyen mindenki számára világos, mi a célja e törekvéseknek, meg kell tárgyalni és egyeztetni a programot a szülőkkel, pedagógusokkal, az iskolai felnőtt közösséggel (a nem pedagógusokkal is), az iskolaszékkel és az intézményi fenntartókkal - azaz kommunikálni kell a pedagógiai célokat.
  • A települést és a helyi közösségeket be kell vonni különféle módon; ki kell fejeződnie a törekvéseknek, mire van szükség és mit kínál az iskola viszonzásul.
  • Időről időre fel kell tárni az önértékelés során, hogy a folyamatban mi működik és mi nem.
  • A tantervkészítésbe be kell vonni a könyvtárosokat, helyi környezetvédőket, szociális és családgondozókat, egészségügyi szakembereket, informatikusokat, külső szakértőket.

Valamennyi helyi társadalmi-gazdasági szektor - az oktatás, kormányzat, civil szervezetek és az üzleti élet - részvételével kell feltárni azokat a szellemi, intézményi és műveleti változtatásokat, amelyekre szükség van a fenntarthatóságért történő változásokhoz. A változtatások megvalósításához innovatív, gazdaságos módon kell felhasználni a kiegészítő forrásokat.

Az ökoiskola kivételesen hatékony helyszíne lehet a demokráciára és a részvételi döntéshozatalra irányuló nevelésnek. Az intézmény belső világának szocializációs mechanizmusai elősegítik a diákok közéletiségének, felelős polgári magatartásának erősödését azáltal, hogy a programok a helyi környezeti, egészségi problémák tényleges feltárására és megoldására irányulnak. Ugyanakkor az ökoiskola célja elsősorban pedagógiai, nem környezetvédelmi. A természeti és az épített környezettel kapcsolatos tevékenységek csupán eszközfunkciókat töltenek be a nevelési célok megvalósítása érdekében.

Az oktatás színterén működő csoportok egyre erőteljesebben elkötelezik magukat a globális, a gazdasági nevelés, a kulturális sokszínűség, valamint a közös környezet védelme és javítása mellett. A jövő érdekében arra van szükség, hogy összekössük a különböző csoportok tapasztalatát és tevékenységét, és közös jövőképet fogalmazzunk meg.

Forrás: http://www.ofi.hu/tudastar/fenntarthatosag

 

fenntart2

 

Pedagógiai szinten az ökoiskolák:

- a komplex, valós élethez közel álló szituációkat részesítik előnyben az előre megtervezett, irányított, tanulási formákkal szemben;

- az egyes tantárgyak felől a tantárgyközi kérdéskörök irányába fordulnak;

- a passzív szabály- és tudáselsajátítás helyett az aktív, a helyi környezetet felhasználó és azért cselekvő tudásszerzésre helyezik a hangsúlyt;

- a kizárólag felülről lefele irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett figyelembe veszik a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos nézeteit is.

A társas kapcsolatok szintjén az ökoiskolák törekednek arra, hogy:

- az iskolában ne magányos tanárok tanítsanak magányos gyerekeket, hanem az egész iskolára jellemző legyen a csapatmunka;

- a társas élet szabályai ne előre meghatározottak legyenek, hanem a diákok felelős részvételével, tárgyalások során alakítsák ki azokat;

- az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakuljanak, az iskola ne csak befogadója, hanem aktív alakítója, kezdeményezője is legyen az ilyen jellegű kapcsolatoknak.

Technikai/gazdasági szinten az ökoiskolák igyekeznek:

- takarékosan bánni az energiaforrásokkal;

- csökkenteni a hulladékok mennyiségét;

- az iskola külső-belső környezetét esztétikusan alakítani;

- megteremteni az egészséges iskolai munka feltételeit.

 

okologo

© 2013 Újlengyeli Általános Iskola